|
Az izgatott nézők moraja lassan elhalkul
mögötted, amint egyre mélyebbre merészkedsz a barlangfolyosó homályába.
Húszméterenként vastag kristályok csüngnek a barlang tetejéről, lágy fényt
sugározva, épp eleget ahhoz, hogy lásd, merre haladsz. Ahogy szemed
hozzászokik a csaknem teljes sötétséghez, körben minden felé mozgást
látsz. Pókok és bogarak másznak fel-le a vésett falakon és tűnnek el
gyorsan nyílásokban és repedésekben közeledtedre. Patkányok és egerek
szaladgálnak a földön előtted. Vízcseppek hullnak kis tócsákba
hátborzongató hanggal, amely végigvisszhangzik az alagúton. A levegő
hideg, párás, nyirkos. Miután öt percet haladtál lassan az alagútban, egy
kőasztalhoz érsz, amely a bal oldali fal mellett áll. Hat doboz van rajta,
egyikükre a te neved festették. Mit teszel? |