251. |
|
A rejtélyes hang ismét megszólal, ez alkalommal legnagyobb meglepetésedre jóval kevésbé fenyegetően. - Helyes, gazdám szereti azokat, akik nem hajbókolnak. Fogadd el az ajándékát. Egy kívánságodat teljesíti, de csak egyet. Jó utat, - Mintegy varázsütésre egy aranygyűrű bukkan elő a semmiből, és finom csilingeléssel a lábadhoz hull. Fölveszed, és az ujjadra húzod. Az ajtó kinyílik, és visszatérsz az ÉSZAKRA vezető alagútba. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|