329. |
A tükörhöz lépsz, és gyönyörködsz torzképedben. A fejed akkora, mint egy sütőtök, és az arcod is teljesen idegen. Hirtelen, nem tudni, mitől, szörnyű fájdalom hasít a fejedbe, és nem tudod levenni szemedet a tükörről, bármennyire is próbálod. Valami ördögi erő saját tükörképedre szegezi tekintetedet. Kezeddel megragadod a fejedet, és rémülten észleled, hogy nő. Nem tudsz ellenállni, a fájdalom erősödik, öntudatlanul zuhansz a földre, és többé nem ébredsz fel. |
|
|
|