|
94. |
|
Mély lélegzetet veszel, és a verem fölé hajolva alkarodat a tekergő férgek közé dugod. Hidegek és nyirkosak, és rettentően kellemetlen hozzájuk érni, de ártalmatlanok, és megragadhatod a tőr markolatát. Erőset rántasz rajta, és kihúzod a résből, amelybe a hegye szorult. Megcsodálod a szépségét, elgondolkodsz, hogy vajon egy szerencsétlenül járt versenyzőé lehetett-e, aztán az opálgombos tőrt övedbe dugod, és otthagyod a barlangot. |
|
|