|
Háttér - 5. |
|
Percekkel később kopogtatnak az ajtón, és egy hang így szól: „Próbatételed hamarosan megkezdődik. Kérünk, légy kész tíz percen belül!” Felkelsz, az ablakhoz lépsz, és kinyitod a zsalugátert. Az utca már zsúfolásig tele emberek-kel, akik csöndesen haladnak a hajnali ködben -kétségkívül nézők, akik úton vannak a labirintushoz, bizakodva, hogy jó helyet találnak maguknak, ahonnan láthatják a versenyzőket. Elfordulsz, és az asztalhoz lépsz, amelyen megbízható kardod fekszik. Felkapod, és egy erőteljeset suhintasz vele, azon gondolkodva, vajon milyen fenevaddal kell nemsokára éles pengéjének megbirkóznia. Aztán kinyitod a folyosóra vezető ajtót. Egy ferde szemű kis ember üdvözöl mély meghajlással, ami-kor kilépsz a hálószobádból. „Kövess, kérlek” -mondja. Balra fordul, és gyors léptekkel megindul a folyosó végén levő lépcsők felé. |
|
A vendégházat elhagyva keskeny sikátorba tér, és igencsak szedned kell a lábad, hogy lépést tarts vele. Hamarosan egy széles, poros útra értek, amelyet éljenzők tömege határol. |