|
113. |
| Az ajtó ezúttal sem törik be. Kétségbeesel. Kénytelen vagy újra hátrálni, hogy nekifuthass ismét, de már nem bírod tovább visszatartani a levegőt, és ösztönösen lélegzel egyet, amelynek következtében hatalmas adag gáz jut a tüdődbe. Éppen indulnál az ajtó felé, amikor hirtelen elgyengülsz, és lábaid tehetetlenül összerogynak. Elterülsz a kövezeten, ahol már vastagon áll a sűrű, átlátszatlan gázfelhő. Utolsó gondolatod az, hogy meg kell próbálnod valahogyan feltápászkodni, majd elsötétül előtted a világ. Elájulsz, és már soha többé nem térsz magadhoz. Kalandod itt véget ért! |
|
|
|
|
|
|
