139. |
Képtelen vagy elvergődni időben a kürtőig, és a sodrás magával ragad. Kétségbeesetten próbálsz visszafelé, a sodrással szemben úszni, de csak egy percen át vagy képes tartani magad. Végül elgyengülsz, és feladod… Hagyod, hogy a folyó magával sodorjon. A következő pillanatban zuhanni kezdesz lefelé, amint elérted a vízesést. A következő pillanatban tompa ütést érzel a fejeden, amint az nekicsapódik a vízesés alján található rengeteg kő és szikla egyikének, majd elsötétül előtted a világ, fél perccel később pedig megfulladsz… Kalandod itt véget ért! |
|
|
|