237.

Leülsz egy kicsit az alagút falához. és hogy felmelegítsd lefagyott kezeidet, dörzsölgetni kezded őket egymáshoz. Ahogy ott ülsz, pár perc múlva fájni kezd a lábad, és rájössz, hogy azonnal tovább kell haladnod, mert kezdenek lefagyni. Amikor azonban próbálnál talpra állni, rájössz, hogy képtelen vagy mozgatni őket. Próbálnád elmormogni a Tűzvarázslatot, de lefagyott ajkaidból csak egy-két érhetetlen szófoszlány és sűrű párapamacs távozik. Kétségbeesésedben kúszni kezdesz, de már szinte képtelen vagy mozogni. Végigterülve a fagyos kövön elveszíted az eszméletedet, és halálra fagysz. Kalandod itt véget ért!