|
Mióta újra szabad, most először látod a Deenpuu szemében a hálát. Így
szól:
- Nagyon köszönöm neked barátom! Hadd háláljam meg, hogy megmentettél
ettől a szörnytől!
Valóban nagyon hálásnak tűnik. Lenyúl a pókhálóhoz, és egy hátitáskát emel
fel a földről. Arrébb sétál pár lépést és leül egy nagyobb szikladarabra,
majd kinyitja a táska száját. Kiveszel belőle öt tárgyat és leteszi őket
maga elé a földre.
- Tessék, ezekre nem igazán van szükségem, de Te hátha hasznát veszed
nekik – mondja, azzal feláll és táskáját a hátára csapva, elköszön:
- Ne haragudj barátom, de nekem mennem kell. Még egyszer nagyon köszönöm,
hogy megmentettél! Viszlát!
Azzal odamegy a barlang déli kijáratához és eltűnik az alagútban.
Leülsz a sziklára, ahová korábban a Deenpuu ült, majd sorra átvizsgálod az
ajándékokat: |