337.

Megvonja a vállát, és hanyagul csak annyit mond:
- Mindenesetre köszönöm… Viszlát!
Ezzel elindul a barlang déli bejáratához, ahhoz, amelyen át Te is ide jutottál, majd eltűnik az alagútban. Eléggé megalázva érzed magad még akkor is, ha tudod, hogy nem várhatsz hálát a teremtménytől; ha csak rajtad múlott volna, ez az amúgy meglehetősen barátságos lény már rég szétmarcangolva feküdne a pókhálóban. Úgy döntesz jobb, ha mielőbb távozol ebből a barlangból. Odamész az északi kijárathoz és elindulsz az újabb alagúton. Lapozz 315-re.