406. |
Közelebb lépsz az ajtókhoz, és éppen azon gondolkozol, hogy melyiken is
nyiss be, amikor hátulról valaki a válladra teszi a kezét. Olyan
váratlanul ér a dolog, hogy ijedtedben azonnal megfordulsz, és a kardod
után nyúlkálsz. Egy ősz szakállú öregember áll veled szemben és nyugodt
hangon így szól: |
Tovább |