412. |
Körülbelül háromszáz méter megtétele után egy lefelé tartó lépcsősorhoz érkezel, melyen lesétálsz. A folyosó egy vasajtóban ér véget, mely fölött egy táblán a „Dnimpo” felirat áll. Lenyomod a kilincset, mire az ajtó hangos nyikorgással kitárul. Azonnal megcsap a bentről kiáramló hűvös levegő és megrebbenti az odabent égő fáklyák lángját. Egy nem túl nagy termet látsz, melynek mennyezete alig három méter magasan lehet, és amelyet kőoszlopok támasztanak alá több helyen. A falak mentén csak akkor fedezed fel a kőkoporsókat, amikor beljebb lépsz. Összesen nyolc darabot számolsz meg belőlük. Nem vitás, hogy egy kriptába jutottál, amelynek veled szemközti végében egy újabb vasajtót pillantasz meg, valószínűleg azon át folytatódik az út észak felé. Éppen azon kezdesz morfondírozni, hogy mi tévő légy, amikor furcsa érzés kerít hatalmába: nem vagy egyedül. Mintha folyamatosan figyelne valaki. |