102.

           
Hosszú órákon át kémleled Bakland sötét vidékét. Iszonyatos kínokat állsz ki, és erőd egyre fogy. Csakhamar képtelen vagy már arra, hogy gondolkodj, és elveszted az eszméletedet. A varjúraj károgva kering a fejed fölött, s nemsokára leszáll majd a keresztre, hogy soha többé fel ne ébredj. Kalandod itt véget ér.
    

   

Újrakezdés

Vissza a Címoldalra!

   
Amennyiben még nem tetted meg, segítségül hívhatod Librát, hogy 'Újraélesszen'. Kattints ide és válassz egy olyan lehetőséget, ahonnan továbbhaladhatsz.