22. |
Az aprócska teremtmény szája széles mosolyra húzódik: - Hát, hálásan köszönöm az ajándékot - mondja teljesen megváltozott hangon, mely ezúttal egy középkorú nő hangjához hasonlít. - Ami igaz, az igaz, viselkedésed nemes jellemre vall, hisz Kakhabadban senki nem adna ajándékot idegennek. De várj csak! Hadd vegyem le ezt az álruhát. - A szemed láttára változik át aprócska manóból bíborpalástot viselő, sudár termet ű nővé. - Engedd meg, hogy bemutatkozzam - mondja. - A nevem Dintainta a Sztyeppékről, bár sokan csak úgy hívnak, hogy a Szélhámos. Tudom, miféle küldetésben jársz errefelé, és én tudok neked segíteni. Éles észről és bátorságról tanúskodik, hogy idáig eljutottál, de figyelmeztetlek, hogy még az eddigieknél is sokkal nagyobb veszedelmek leselkednek rád a továbbiakban. A Mampangi Erődnél óvakodj az Álmatlan Kostól, mert még a te ügyességed sem lesz elegendő ahhoz, hogy megbirkózz az erejével. |