60.

Órák óta vándorolsz már, amikor a távolban feltűnik előtted a Snatta Erdő szegélye. Az égbolton sötét felhők gyülekeznek. Megállsz, hogy végiggondold, vajon mennyit kell még menned, amikor hirtelen jobbról hangokat hallasz, és megfordulsz. Megdörzsölöd a szemed, hogy jobban láss. Vagy tíz méterre tőled hét csuklyás, guggoló alakot pillantasz meg, akik valamiféle játékot játszanak a földön! Mereven nézed csillogó testüket: megesküdnél rá, hogy átlátsz rajtuk! De vajon hogyan kerültek ide a semmiből? Hiszen néhány perce még sehol sem voltak! Egyikük fölemeli a fejét, és rád néz. Tágra nyílt szemmel meredsz a csontváz arcú lényre, amint szóra nyitja a száját.

Tovább