|
228. |
| A madár képe eltűnik, és ismét kusza álmok tódulnak eléd. Sajnos nem ismered föl a mesebeli lényt, melyet a Gyógyító úgy tisztel, ezért úgy dönt, hogy nem vagy már méltó a segítségére. Pirkad, de te még mindig mélyen alszol. Elszállt a lehetőség, hogy megtörd a Halálvarázslatot. Gyönyörű nap virrad fel, de te ezt már nem láthatod. A Tűz-hegy mindig éhes keselyűi ismét jóllaknak majd… |
|
|
|
|
|
|
|
|
