Biztonságérzetet ad a kivilágított folyosó, még akkor is, ha a gázlámpák ritkán, körülbelül tíz méterenként helyezkednek el egymástól. Ez a biztonságérzet csak fokozódik, amikor a sziklás alagút egy ponton épített folyosóvá változik. Az folyosó mindkét falán és a mennyezeten is hatalmas márványtáblák fedik a sziklás falakat, amelyek visszaverik a gázlámpák fényét, így biztosítva még nagyobb világosságot a folyosón. Ennek köszönhetően már messziről észreveszed azt az alakot, aki egy, a folyosó bal oldalán lévő VÖRÖS függönnyel letakart falrész előtt szuszog egy széken. Fejét az előtte álló faasztalra hajtva békésen alszik. Mögötte a folyosót egy plafonig érő vasrács zárja le, így nem tudsz tovább menni. Úgy döntesz, felébreszted az alakot és megtudakolod, hogyan juthatnál tovább. Közelebb érve hozzá látod, hogy egy vénséges vén öregember az, aki szakadt rongyokat visel ruha gyanánt. Megrázod a vállát, mire az öreg mordul egyet, majd kinyitja a szemét.

- Tovább -