A Mampang Erőd körvonalai gigantikus karmokként mélyednek az ég kékjébe – ez a kép lebeg szemeid előtt. Bár ez küldetésed végső célja, a távolban feltűnő, zord tornyok láttán egyáltalán nem érzel megkönnyebbülést, hogy elérkeztél utad utolsó állomásához. Az érzés, ami hatalmába kerít, leginkább a hatalmas veszély hűvös érzékelésének érzése. Lassan közeledsz a Zanzunu legfelső csúcsán terpeszkedő, szikrázó felhőkkel övezett, hatalmas fellegvárhoz.
A haladás egyre nehezebbé válik, ahogy az ösvény átvágja magát az Alsó Xamenen. A Zanzunu hegy lábának környékét szemmel láthatóan kevés lény járja - az út göröngyös, elhanyagolt. Amint azonban az út anyagos és saras szakaszához ér, patanyomokat veszel észre a földön: már több naposak, az is lehet, hogy több hetesek. De vajon miféle lény hagy ilyen nyomokat?

Tovább