17. |
Se a mágiád, se a fegyvered nem használ ennyi ellenfél ellen, így végső fegyverként a keményfa dárdádat veszed elő. Ahogy előrántod, az őrök nagyot néznek. Megérinted az egyiket a nyelével. Az őr a földre rogy! Ez feldühíti a társait, és öten feléd rohannak. Ütőként használva a dárdát egyszerre küzdesz meg velük. Nemsokára mindannyian a földre rogynak, halálos sebet kapván. A harc során azonban te is veszítettél 4 ÉLETERŐ pontot. A többiek a szent varázslat láttán határozottan idegesek lesznek. Újonnan felhorgadt önbizalommal feléjük rohansz, hogy velük is leszámolj. Néhány perc múltán ők is holtan hevernek a földön. Mindössze egy apró Gnóm maradt, aki most a sarokba húzódva remeg magában. Elgondolkozol: megkíméld az életét vagy sem? Szegény kis lény annyira nyomorultul fest… De nem. Ő sem kegyelmezett neked; miért lennél hozzá te kegyes? A dárdát átszúrod a torkán. Kimész a szobából, és a kettős ajtó felé tartasz. Lapozz a 392-re. |
|
|