18.

  
– Akkor indulj – feleli, és félreáll, hogy beléphess a szobába. Kinyitod az ajtót. Egy rövid folyosóra jutsz, mely egy másik ajtóban végződik. Kinyitod ezt a másik ajtót is. A mögötte lévő szoba meglehetősen gusztustalan látványt nyújt. Törött fatárgyak, fegyverek, csontok és üvegek hevernek szanaszéjjel a padlón, és vastag kocsonya borít mindent. A sarokban egy otromba külsejű, hólyagos bőrű lény pihen. Ijesztő pofája közepéből rövid, ormányszerű képződmény nyúlik ki. Jöttödre felrezzen, és lassan feltápászkodik. Két ajtó vezet tovább a szobából; az egyik pontosan szemben, a másik bal kéz felől. A lény közben már lábra állt; körülbelül akkora lehet, mint egy medve. Egyik kezét a füléhez tartja, mintha nem hallaná, hogy mit mondasz. De te eddig semmit sem szóltál. Ha nem törődsz a lénnyel, és az ajtókhoz rohansz, lapozz az 515-re. Hogyha megállsz, és beszélsz vele, lapozz a 480-ra.