324.

Csúszó hangot hallasz, amint a Hidra feléd vonszolja magát a padlón. A hang egyre erősebb lesz, amint a lény egyre közelebb ér hozzád. Rövid időre fény önti el a helyiséget. A holdistennő kinyitotta egyik szemét, megszüntetve a szobán ülő varázslatot, a látványtól pedig földbe gyökerezik a lábad. A lény már egészen fölötted tornyosul! Egy pillanatra pánikba esel, és felkészülsz az azonnali halálra, de aztán rájössz, mi is történik valójában. A Hidra körülfon téged, vadul harcolva a fejével, és bármilyen furcsa is, te ebből nem érzel semmit. Nem esik bántódásod. Erre csak egy magyarázat lehet: ez a teremtmény nem igazi, pusztán csak illúzió! Hirtelen összeáll a kép. A romlás bűze, amikor beléptél. Semmi életjel a Hidra részéről, amikor odaléptél hozzá. Becsukod a szemed, és ismét kinyitod. A szoba ismét pont úgy fest, mint amikor bejöttél. A halott lény teteme ártalmatlanul hever a sarokban.
Most, hogy a varázslat megtört, ez a teremtmény már nem tud ártani neked. Így már nyugodtan megpróbálkozhatsz a falban lévő ajtóval. De vajon, ha ebben a szobában mágia uralkodik, nem lehet, hogy a kijárat is védve van? Lapozz a 220-ra.