36.

Továbbmész a hegy oldalába vágott, kanyargó ösvényen. Még két másik óriási fészek mellett haladsz el. Szerencsére semmi nyoma azoknak a lényeknek, akik ekkora fészkekben élnek. A megkönnyebbülés azonban kárászéletű, mert váratlanul egy remegő árnyék vetül előtted az útra. Felnézel, és egy nagy alakot pillantasz meg a levegőben, pontosan a Nap irányában. A lény hatalmas szárnyaival csapkodva tartja fent magát. Kezedből napellenzőt formálsz, hogy pontosabban ki tudd venni a teremtményt.
A lény hatalmas, tollas szárnyú emberre hasonlít. A szája helyén éles, kampó alakú csőr meredezik, kusza, fekete haja vadul lobog a szélben. Kezei és lábai éles, hosszú karmokban végződnek. A lény meredten bámul téged. Hát persze! Hiszen ez a Madáremberek földje!