|
237. |
| Nyugat felé haladva észreveszed, hogy egymástól azonos távolságra egy-egy kürtőt vágtak az alagút fölé, a földbe. Ezek kisebbek, mint a főakna, amelyen lejöttél. Ezek világítják meg a bányát, és ezek biztosítják a szellőzést is, de elég magasan vannak, és megmászhatatlanok. Nyilvánvaló, hogy itt régen rabszolgák dolgoztak, akiknek látniuk és lélegezniük kellett, de fogvatartóik nem akarták, hogy elmenekülhessenek. Hamarosan kiderül, hogy ez valaha rézbánya volt. A telér ugyan már kimerült, de találsz egy zöldes ércrögöt, amit el is teszel. Kisvártatva egy elágazás tűnik fel balra. Ha befordulsz rajta - lapozz a 283-ra. Ha a főalagúton folytatod az utat - lapozz a 364-re. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|