102.

A bárka nem túl nagy, és nem is alkalmas rá, hogy utasokat szállítson, de találsz egy vastag kötélcsomót, amelyre lefekszel. A hosszú út után kellőképpen kifáradva hamar elalszol, és csak akkor ébredsz fel, amikor a legénység egyik tagja megveregeti a válladat, aztán közli veled, hogy feltűnt a láthatáron Feketehomok kikötő. Felkelsz, és amint egyre közelebb kerültök a parthoz, észreveszed az egyre nagyobbra és nagyobbra növő félelmetes várost; tíz perc múlva beúszik a hajó a várost védő falak boltíves kapuja alatt. A legénység csakhamar kiköt, és engedelmesen teljesíti a kapitány dühödt parancsait, aki szemmel láthatóan minél előbb szeretné megrakni a bárkát az ott várakozó áruval, és még az est leszállta előtt tovább akar hajózni. Elköszönsz tőlük, majd elindulsz, hogy szállást keress magadnak éjszakára. Az árnyak megnőnek körülötted, amint a keskeny utcákon és sikátorokon haladsz. Tovább