244.

Odavetsz neki egy aranyat. - Köszönöm a kedvességedet, utazó - mondja a koldus. Mikor kitapogatja az érmét, örömében felkiált: - Ó, hát ez egy aranytallér! Igazán nagylelkű vagy egy szegény vak koldushoz. Az ilyen nagylelkűségért hála jár! - Egy rézkulcsot húz elő a zsebéből, és átnyújtja neked. - Évekkel ezelőtt Kharéban laktam - mondja. - Kharé volt az otthonom, és a kikötőben lévő börtönben felügyeltem a rabokra. De Kharé elátkozott gonosz hely, ahol mindenféle teremtmény megfordul. Óvakodj Kharéban a Vőrösszeműektől, máskülönben rád is az én sorsom vár, és te is koldusbotra jutsz. Kharéban nem szívesen látják az idegeneket, de ez a kulcs majd segítségedre lesz, ha netán elkapnának a városi őrök. - A kulcson a 206-os szám látható. Megköszönöd a koldus kedvességét, és továbbmész. Lapozz az 58-ra.