|
173. |
| Mély, dörgő hangon felnevet, és látod, hogy a könyvespolcok megremegnek. Egyáltalán nem sértődött meg szűkszavúságod miatt. Sőt, most meggyőződött arról, hogy te vagy az a harcos, akire szüksége van. „Elmondom neked a titkomat - kezdi. - Én egyáltalán nem vagyok varázsló, csupán egy kereskedő a túlsó partról. Sok hatásos varázslatot és varázsszert vásároltam fel. Ezért az emberek azt hiszik, hogy titokzatos varázsló vagyok. Meghagyom őket ebben a hitükben, mert így jobban tisztelnek.” Megkérdezed Vasöklűt, mire van szüksége a Skorpiók Mocsarából. „Információra - feleli. - Ha lenne egy térképem a mocsár ösvényeiről, heteket spórolhatnék meg kereskedőkaravánjaimnak, akik nekem dolgoznak. Ha tudsz nekem egy olyan térképet hozni, amelyen világosan látható az az út, mely Fűzfaligetbe, a Skorpiók Mocsarának északi csücskébe vezet, megkapod annak a pénznek a felét, amit az első év alatt keresek.” Több száz aranytallér is lehet ez az összeg, gondolod, de igen bölcsen még mindig óvatos vagy. „Ha nem vagy varázsló, akkor milyen varázsszert tudsz adni nekem, hogy túléljem a mocsár borzalmait?” - teszed fel a kérdést. Tovább |
|
|
|
|
|
|
|
|