292.
    
Elmondod a Kertek Mesterének, mi járatban vagy. Fejcsóválva, szomorúan leveszi a nyakából a Virág Amulettet, és a nyakadba akasztja. Amikor az Amulett hozzád ér - megbénulsz! A Kertek Mestere mélyen a szemedbe néz, és követeli, hogy mondd el neki az igazat önmagadról. Nem tudsz kibújni az igazmondás alól. Fejét ingatva így szól: „Nem vagy rossz ember, de gonosz urat szolgálsz. A legtöbb, amit ajánlhatok neked, hogy légy résen!” Visszaveszi az Amulettjét, és távozik. Végül visszanyered uralmadat végtagjaid felett, és elindulsz nyugat felé.