|
116. |
| Berohansz a faluba. Az embereket rettegésben tartják Tsietsin Szamurájai, és néhány ház lángokban éli. Nem messze tőled zöldeskék zománcozott vértezetben egy Szamuráj épp ledöfött áldozatát fosztja ki. Ez szégyenletes lázadás, és a Szamurájok viselkedése undort kelt benned. Odalépsz a fosztogatóhoz, és borotvaéles kardod egyetlen suhintásával kettéhasítod. Nagyot jajdulva kileheli a lelkét. Az áruló Szamurájok közül néhányan felkapják a fejüket jajkiáltására, és hárman odarohannak hozzád. Egyikük felismer, és így szól: - A Sógun, azaz bocsánat, az ex-Sógun bajnoka vagy, ugye? Öljétek meg a rühes kutyát! - A Szamurájok, kardjukat vadul lengetve, rád vetik magukat. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|