|
168. |
| Kilépsz a szikrázó napfényre. Az udvar tele van sürgő-forgó emberekkel - kereskedőkkel, kézművesekkel, katonákkal és másokkal -‚ de ügyet sem vernek rád, amint lassan a kapu felé sétálsz. Úgy vágsz át az udvaron, mint akinek határozott célja van, így senki nem fog gyanút. Áldod a szerencsédet, és sietve indulsz el a főút felé, ahol északnak fordulsz, az Árnyak Erdeje felé. Csakhamar egy erdő borította dombok között meghúzódó völgybe érsz. Lapozz a 386-ra. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|