|
306. |
| Tizenöt főből álló lovagcsapat tűnik fel előttetek az úton, Fényes, kék és zöld zománcozott páncélt viselnek. Egyikük egy zászlót visz, amit nyomban felismersz: ezek Tsietsin nagyúr Szamurájai. Amint megpillantanak, vágtára sarkallják lovaikat. - A Sógun talpnyalója! Kapjuk el! - kiáltja az egyik. Nem tudsz hova menekülni, és nemsokára elérnek. Hősiesen küzdesz, hármat a másvilágra küldesz, és többet megsebesítesz, de a túlerő végül is győzedelmeskedik. Megkötöznek, és egy ló hátára szíjaznak. - Tsietsin nagyúr elégedett lesz ezzel a fogással - mondja az egyik. Abba a nagy palotába visznek, amelyet az úton elhagytatok. A palota udvarára vezetnek, ahol Tsietsin nagyúr Szamuráj csatlósai közül sokan összegyűlnek, hogy gúnyoljanak és kinevessenek. Minden teketória nélkül a várbörtön egyik cellájába vetnek. A foglár, egy bivalytermetű férfi, viseltes bőrmellényben, kárörvendőn vigyorog rád. - Holnap majd Tsietsin Sógun elé visznek! - mondja, és rád csapja a nehéz, vasveretű tölgyfa ajtót. |
|
|