1. |
Amint kiérsz a városból, megállsz, és visszanézel gyermekkori kalandjaid szeretett színhelyére. Istenem, gondolod, milyen otthonos, békés és nyugodt. Végigjártatod szemed az utcákon. A kocsmáros ismét a segédjét veri, a templomajtó előtt két kutya marakodik, a városháza sarkán két ártatlan képű martalóc éppen kirabol egy szerencsétlen koldust... Hiába, Liónia legendás békéje minden szívet megnyugtat. De te... te már tudod, hogy ez az idill nem tart sokáig. A gondolatra elfacsarodik a szíved (vonj le 1 ÉLETERŐ pontot). Amint ezek a gondolatok átsuhannak agyadon, az iménti kép hirtelen más színezetet nyer számodra: a jövő sötét árnyéka vetül rá. A kocsmárossegéd lassan belehalt az ütlegelésbe, az egyik kutya leharapott lábbal nyüszítve bemenekül egy kapu alá, az ártatlan képű martalócok szájában pedig vámpírfogak jelennek meg, és beleharapnak a szerencsétlen koldus nyakába... |
|