166.

       
Jó. Nem tudod, mit tegyél. És akkor most azt várod, hogy én tudjam helyetted?
Arra ne is számíts, kedves barátom! Én éppen eleget güriztem azzal, hogy előre megpróbáltam kitalálni, mi juthat az adott helyzetben egy játékos eszébe (persze be kell vallani, hogy az igazán frappáns, és gyors sikerhez vezető utakat szándékosan kihagytam), így ne terhelj még egy feladattal. A lehetőség természetesen mindig adott, hogy leülj, és megebédelj, de világot járt emberektől tudom, hogy ez még soha nem segített egyetlen probléma megoldásában sem (talán a pillanatnyi éhség problémáját kivéve).
Hát így végzi minden tompaagyú kalandozó. Előbb-utóbb bekövetkezik az a pillanat, amikor nem tudják, hogy mihez kezdjenek, és ilyenkor a legbölcsebb szögre akasztaniuk magukat. Kalandod véget ért.
   

Újrakezdés

Vissza a Címoldalra!