|
185. |
| A csípős érzés csak tovább növeli az
elszántságodat, és már éppen a közeli mókusokra kezdesz el vadászni (olyan
pimasz képpel vigyorognak a fákról), amikor a hegyeken is általzengve
meghallod királyod, Oroszlánszagú Richárd fájdalmas kiáltását: -
Ááááááááááá! - Ettől lenyugodsz egy kicsit, és megpróbálod elképzelni a
jelenetet, amikor mindenki félve elhúzódik az uralkodótól, miközben a
palotaőrség emberei majd' megpukkadnak a röhögéstől... Be kell látnod, ez nem a te harcod volt. A látszatot azért megmentendő, diadalmasan elvigyorodsz, belefújsz a kardod hegyébe, és magabiztos mosollyal a hüvelyébe dugod azt. Majd tovább folytatod a kalandozást. Lapozz a 281-re. |