225.

A férfi arca felderül. - Örülök, hogy te is úgy gondolkodol, mint én. Hadd mutatkozzak be: Bagarol vagyok, a Suvickképű. Ezentúl együtt kalandozunk. Vesszen Darmol Purgos! - rikoltja vadul. Ez az! Most már tudod, mi volt olyan furcsa benne már akkor, amikor először megláttad: hiszen fekete a bőre! Végignézel újdonsült (ez azért enyhe túlzás, valójában már születésétől kezdve ilyen volt) társadon. Jó izmosnak látszik, bár a szemében nem sok értelmet fedezel fel. Na mindegy, ágyútölteléknek jó lesz, gondolod, és szélesen rámosolyogsz. Ő bután visszavigyorog. Végre van valaki, akit te is lenézhetsz, gondolod, majd átadod neki a hátizsákodat, hadd cipelje, és elindultok a nyugati, sűrű, sötét erdőségek felé. Lapozz a 96-ra.