115.

Az utcán egy rongyokba bugyolált ember közeledik feléd, amilyen gyorsan csak a lábához láncok vasgolyó engedi. Olyan kimerült, hogy a karjaidban összeesik. Arca piszkos, borotválatlan. Akadozó hangon így szól:
- Kérlek, szabadíts meg a béklyómtól. A városi őrök a nyomomban vannak. Két éven át voltam a föld alatti börtönök foglya, de sikerült alagutat ásnom és megmenekülnöm. Kiraboltak, és nem volt miből kifizetnem az adómat, így aztán Azzur nagyúr úgy rendelkezett, hogy öt évre vessenek börtönbe. Kérlek, segíts rajtam! - Az utca végéből kiabálást hallasz, és hirtelen fegyveres csoportot pillantasz meg. Ha át akarod vágni a láncát a kardoddal - lapozz a 90-re. Ha át akarod adni a férfit a városi őrségnek - lapozz a 274-re.