| Owen Carralif feláll, hátrabillenti bíborköntösét, és alóla előbukkan egy gyönyörű, széles kard, amilyet soha ember még nem látott. Átnyújtja neked, s miközben végigsimítod a pengét, meglepődve látod, hogy ujjadból egy csepp vér csordul ki. Aztán megvizsgálod a csodálatosan díszes, két aranyszegélyű kígyót, melyek a markolatot fonják körül. Soha semmit nem akartál ennyire, mint ezt a kardot. Felállsz, és kezet nyújtasz Owennek. Boldogan kezet ráz veled, és így szól: "Pirkadatkor indulnod kell. A Holdkutyák addigra már elmennek. Ma én is itt töltöm az éjszakát, így hát igyunk arra, ami ránk vár, és Isten legyen mindkettőnkkel!" Owen ezt követően vagy egy órán át mesél arról, hogyan kell eljutnod Feketehomok kikötőbe. Később összeszeded az útiholmidat meg a prémjeidet, és elindulsz felfelé a falépcsőn a szobád felé. Nem alszol jól, mert az új kardod biztonságot ad ugyan, de többször felébredsz a kinn randalírozó Holdkutyák morgására, kaparászására és üvöltésére. |
|
|
|
|