|
292. |
||
| Északi irányban az út egy vastag faajtónál ér véget. Hallgatózol, de nem hallasz semmit. Nincs más választásod, be kell nyitnod az ajtón. Így is teszel. Egy nagy, négyszög alakú szobába lépsz. Körülvillantod lámpásod fényét a szobán, de nem látsz mást, csak a falakon lévő freskókat, amikor lámpásod váratlanul kialszik. Megpróbálod újra meggyújtani, de nem kap lángra. A sötétben félelmetes hangok szólalnak meg egymás után. Vonyítások, sikolyok, kiáltások, jajgatások válnak egyre erősebbé és erősebbé, mígnem annyira elviselhetetlen, olyannyira, hogy be kell fognod a füledet. Van nálad Kék Gyertya? | ||
| Van | ||
| Nincs | ||