|
129. |
| Jóval a Goblinok előtt eléred az erdőt, és magas, göcsörtös fák között belovagolsz a sűrű aljnövényzetbe. Sötét és félelmetes az erdő, csak kevéske fény szűrődik be felülről, a sűrű lombkoronák között. Megrántva a kantárt megálljt parancsolsz a lovadnak, és vársz egy kicsit, vajon követnek-e a Goblinok az erdőbe. Hallod őket, ahogy egymásnak kiáltoznak az erdőszélen, és némi félelmet vélsz fölfedezni a hangjukban. Egyszer csak azt hallod, hogy elnyargalnak, és azon töröd a fejed, miért nem tették be a lábukat az erdőbe. Gondosan figyelve minden neszre, a lovadat indulásra ösztökéled, de egyfolytában az az érzésed, hogy figyelnek. Lapozz a 365-re. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|