160.

Lassan a sík vidék fölé értek, de nem találtok egyetlen alagútbejáratot sem. Egyre jobban elcsüggedsz, és megkéred Borrit, hogy szálljatok le, mielőtt túlságosan délkelet felé sodródnátok. Eleget tesz a kérésednek, és kiengedi a levegőt a léggömbből. Szépen leszálltok, de Borri figyelmeztet, hogy kapaszkodj erősen, amíg földet nem értek. A kosár nagy puffanással a földhöz csapódik, de senki nem sérül meg. Nem beszéltek egymáshoz, miközben összehajtogatjátok a léggömböt. - Szükségünk lesz még a léggömbre később, - szólal meg végül Borri - de hogy vigyük magunkkal? - Ne aggódj - válaszol Symm. - Láttam egy ökörgulyát egy mérföldnyire. Elmegyek és hozok egyet, amíg csináltok egy primitív szánt, és rápakoljátok a gömböt. Nem tart tovább egy óránál, míg visszaérek. - Kivágtok egy kis fát, szánt készítetek belőle, és éppen akkor, amikor Symm megérkezik az ökörrel, befejezitek a munkát. A tanulékony állat könnyedén húzza maga után a szánt, de el kell döntened, melyik úton mentek tovább. - Nos, ennek a pokolbéli alagútnak vagy északra, vagy dél felé kell lennie - jelenti ki Symm. Mehettek észak felé, de dél felé is folytatjátok az utat.