|
244. |
| Olyan csendben, amennyire csak lehetséges, beosonsz a fák árnyékába, oda, amerről a kiáltást hallottad. Symm egyszer csak odaszól, hogy belebotlott egy ember testébe. Odavonszolod az embert a tábortűz fényébe, és a testén mély vágásokat fedezel fel. Egy hosszú szakállú, cserzett arcú Öregember az illető. Bekötözöd a sebeit legjobb tudásod szerint, és egy korty Gyógyító Italt diktálsz belé. Nem tudod eldönteni, vajon ájult-e vagy csak alszik, de reggelig meg sem moccan. Nyögdécselve ébred fel, és nehézkesen szólal meg. - Köszönöm, hogy megmentettetek, idegenek. Szombat délután épp úton voltam egy barátom tornyába, és az erdőn vágtam át, amikor egy medve elragadott. Számítanom kellett volna ilyesmire, ha egyszer beteszem a lábam a Fekete Erdőbe. A nevem Budron. - Budron! - kiált fel Symm izgatottan. - Vártunk rád Yaztromóval. Micsoda szerencse, hogy rád találtunk! - Nyersz 1 Szerencse pontot. Budron közli, hogy talpra tud állni, és vállalkozik rá, hogy Symm mögött a nyeregben utazzon. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|