|
278. |
| Amint a Démonivadék a földre zuhan, teste elkezd zsugorodni, sisteregni, gőzölögni, míg végül csak egy bűzös nyáltócsa marad belőle. Végigfut a hideg a gerinceden, amíg Yaztromóhoz lépsz és kioldozod. - Bravó - mondja mosolyogva a vén mágus. - Varázslatom nem működik e pokolból jött teremtmény ellen. Vagy kezdem elveszteni az erőmet, vagy Razaaknak nagyobb hatalma van, mint gondoltam. Ne is foglalkozz vele, nem szabad meghátrálnunk a feladatunk elől. Most pedig mondd el nekem, hogy találtad meg az Elveszett Tavat, és kit tisztelhetek a barátodban? - Mesélsz Yaztromónak az utazásodról, s arról, hogyan találkoztál Symm-mel. Yaztromo elégedettnek látszik, és így válaszol: - Nos, néhány dolgot megtudtam a mi Razaak barátunkról. A legfélelmetesebb ellenfél lesz számodra... ha egyáltalán túljutsz az őt védő talpnyalók hadán. Nem egyszerűen a saját kardjával kell megölni öt, hanem keresztül kell döfni a szívén a Gargantis szarvát is. A legenda szerint a Gargantis egy ritka, föld alatt élő teremtmény, de halvány fogalmam sincs róla, vajon valóban él-e. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|