339.

Idegesen lovagolsz át a dombtetőn, ahonnan aztán levezet az út a tóhoz. Halálos csend honol a völgyben, és alig töri meg egy-egy hullám a sötét, ködös víz felszínét, mely a távolba nyúlik. Gyorsan végigpillantasz a tavon, de nem látsz rajta mozgást. Majdnem egy órát vársz türelmesen, amikor észreveszed, hogy lassan a nyugati part felé sodródik valami. Megdörzsölöd a szemedet, és most már jói látod, hogy egy tutaj az, melyen egy palástba öltözött alak ül. Lovadat indulásra ösztökélve arra a helyre nyargalsz, ahová a tutaj tart. Ahogy a tutaj a part közelébe ér, lovaddal belegázolsz a hideg vízbe, és szembetalálkozol Kull megátkozott csontvázával. Kezében még mindig Razaak kardját szorongatva, ahogy már száz éve teszi, Kull csontváza mozdulatlanul üldögél tovább, ahogy közelítesz.