56.

Nem tűnik föl több Jégszellem, amikor áthaladtok a szobrok között, és követitek a jobbra kanyarodó alagutat. Rövid idő múlva újabb hangokat hallotok magatok előtt, ezúttal azonban úgy hangzik, mint valami megtermett vadállat hörgése. Továbblépkedtek, mígnem egy sziklapárkányhoz nem értek, mely egy mély gödör aljának közelébe nyúlik előre. Rothadó nyalka dögletes bűze csapja meg az orrodat; a szag a gödör alját borító vastag üledékből árad, épp a perem alatt. Két zöld pikkelyes láb emelkedik ki a szennyből, aztán a szemed előtt bontakozik ki a hatalmas test, mely hosszú, tűhegyes fogakkal felfegyverzett, tátogó pofájú,. vicsorgó fejben végződik. A homloka közepén egy fehér, csigavonalú szarvat látsz. Bár a Gargantis rosszul lát, érzi a jelenléteteket, és lenyúl a párkány felé óriási karmos kezével.

Tovább