399.

Megcélozod Yaztromót, de csak az első lépcsőfokig jutsz el. Ekkor a varázsló a magasba emeli jobb kezét, és közömbösen néhány szót mormol. Úgy érzed, mintha megállt volna az idő, csupán a villámok fényét látod, és közben úgy érzed, mintha a testedben minden forrna. Amikor bensőd kezd kissé megnyugodni, már tudod, hogy valami rettenetes dolog történt. Testeddel érzed a lépcsők hidegét, és békaperspektívából látod az életet! Yaztromo lehajol hozzád, felemel, és dörgő hangon így szól: - Nos, te bolond harcos, élvezd új életedet! - mondja, és fülsiketítően felkacag. Téged pedig majdnem elejt. Odacsoszog a tölgyfa ajtóhoz, kinyitja, majd kihajít a magas fűbe. Békaként élsz tovább, de kalandod itt véget ér!