|
Háttértörténet |
| Miközben tábortüzed lassan kialszik, csöndben álomba merülsz, s lelki szemeid előtt ordítozó zöld arcú trollok jelennek meg. Hirtelen, tőled jobbra, a bokrok között megreccsen egy ág, mintha egy hatalmas láb taposott volna rá. Felpattansz, és megragadod a kardodat. Mozdulatlanul figyelsz, hogy lecsaphass láthatatlan ellenfeledre. Ekkor hatalmas nyögést hallasz, amit egy test tompa puffanásának hangja követ. Csak nem egy csapda van ott? Óvatosan odamész a bokorhoz, ahonnan a hangokat hallottad, és lassan szétnyitod az ágakat. Amikor lenézel, egy apró termetű bozontos szakállú öregembert pillantasz meg, aki a fájdalomtól eltorzult arccal áll előtted. Leguggolsz hozzá, és leveszed kopaszodó fejéről a vassisakot. Ekkor látod, hogy egy nyílvessző áll ki dagadt, páncéling borította melléből. Felemeled, odaviszed a tábortűzhöz, és feléleszted a tüzet. Betakargatod az öreget a báránybőrrel, és sikerül egy kis vizet itatnod vele. Köhögve, nyögve, mereven felül, szemét kimereszti, és hangosan kiabálni kezd: |
|
|