Az Igazságot keresed!
Az Igazságot keresed?
Menj el az erdőbe! Abba az erdőbe, ahol a fák átláthatatlan szövedéket
alkotnak, magasak és elállják a Fény útját. Hosszan kell majd gyalogolnod
ebben
az erdőben.
Ha bárkivel is találkozol útközben, és azt tanácsolják erre meg arra menj,
ne hallgass rajuk. Hisz ők is épp azt keresik, mint Te és mivel még mindig
úton vannak, nem tudjak a helyes utat. Csak járd a magad vonalát.
Ez az erdő mély és sötét. Nincsenek kitaposott ösvények és mindenhol
akadályok állják majd az utadat. Ez az erdő az Élet Erdeje!
De csak menj!
Ennek az erdőnek a közepén tálalsz majd egy tisztást. Ott nem állnak fák a
Fény útjában és tisztán látod a szép eget.
Ott nincsenek akadályok előtted. Akkor azt hiszed, megtaláltad az Igazságot!
Mert az Igazság a Tisztaság! A Tisztán Látás!
De majd látni fogsz a tisztás közepén egy gyönyörű terebélyes virágos
gyümölcsfát.
Menj oda Hozzá!
Amikor látni fogod ezt a Csodálatos fát a ragyogó Fényben; elönt majd a
gyönyörködés és bámulat. És akkor majd azt fogod hinni, megtaláltad az
Igazságot!
Mert az Igazság a Szépség! Az Igazság Csodálatos!
De akkor majd észre veszed, hogy az ágak szinte csalogatnak, hogy megmászd
ezt a fát.
És akkor fel fogsz mászni a fára.
Akkor fogod látni csak igazán, mekkora is ez a Fa, mikor a lombok között
leszel. Ez a fa az Élet Fája!
Ott majd látni fogod, mennyi sok ága van, sok ágán mennyi szép levél,
levelei között mennyi illatos virág. Aztán látni fogod, hogy a legmagasabb
ágán,
az ága végén van egy gyümölcs. Az Egyetlen gyümölcs ezen a fán.
Mássz fel érte!
Mikor felmásztál és eléred, tiéd lesz ez a gyümölcs! És akkor azt hiszed
most megtaláltad az Igazságot!
Mert az Igazság a Legmagasabb! A Legmagasabb Beteljesülése!
Harapj Bele! Ízleld meg ennek az Egyetlen Gyümölcsnek az ízet. Mert ez a
gyümölcs az Élet Gyümölcse!
Hagyd hogy az íze szétfollyon Benned! Váljál Egyé azzal az ízzel majd.
Érezni fogod; micsoda öröm ezzel Egyesülni.
Mert az Igazság az Öröm!
Ez az Élet Öröme!
Miközben ott ülsz a fa tetején, Az Élet Erdejében, az Élet Fáján, az Élet
Gyümölcsét eszegetve, Élet Örömmel teli; majd akkor nézz körül onnét. Látni
fogod az erdőt a sok megannyi fával, látni fogod a tisztást. Látni fogsz
mindent onnét. Mindent ami körülvesz!
És abban a pillanatban úgy érzed majd megtálaltad az Igazságot!
Mert az Igazság az Egység!
Ez az Élet Egysége!
De akkor majd valami a nyelvedre fog tapadni. Egy apró kis magot fogsz a
tenyeredbe köpni. Az Élet Gyümölcsének a magját.
Hosszan fogod nézni majd azt a kis apró magocskát. Hosszan nézed majd és
rájössz, hogy mennyi mindent rejt a kezedbe az a kis mag.
Abból a magból egy fa lesz, a fából erdő, az erdőben egy tisztáson egy másik
fa, azon a fán egy másik gyümölcs, a gyümölcsben egy másik maggal.
És akkor majd megint azt hiszed, hogy most végképp megtaláltad az Igazságot!
Mert az Igazság a Körforgás! A Végtelen Körforgás!
Ez az Élet Végtelensége!
Hát fogd azt a kis magot és hajítsd el jó messzire, hagy keljen ki majd
később!
És abban a pillanatban mikor ezt megtetted; beléd fog nyilallni az a
felismerés ismét, hogy megtaláltad az Igazságot! Mert elindítottál egy olyan
folyamatot, amiből az Élet fog fakadni.
Mert az Igazság a Teremtésben fogantatik!
Ez az Élet Eredete!
De majd szép lassan megeszed mind a gyümölcsöt. És vágyni fogsz rá. Vágyni
fogod ízét, mert az semmi máshoz nem hasonlítható, semmi mással nem
pótolható.
Mássz le a fáról! Hagyd el a tisztást és keress egy másik gyümölcsöt!
Miközben ballagsz majd, eszedbe jut ennek a kalandnak minden történése,
mozzanata, akadálya és öröme. Eszedbe fog jutni, minden Igazság miket
találtál!
Miközben majd ballagsz, rá fogsz ébredni ezt a rengeteg dolgot mind te élted
át, veled történt, te voltál; vagy és leszel ennek a lényege. Te vagy
elindítója és végeredménye.
Minden, még az is, ami nem tűnik annak, rólad szól!
És akkor, de csak is akkor mikor idáig eljutsz hosszú gyaloglásod során; nos
akkor érted majd meg, mi is az Igazság!
Mert az Igazság Te Vagy! Te Vagy! Te Magad Vagy az Igazság!
Csak el kell jutnod Magadhoz!
S miközben majd így ballagsz hosszan-hosszan sok-sok idő után, azt fogod
látni hogy újra az erdő szélén vagy. Boldogságodban bebarangoltad az egész
vidéket és csak gyönyörködtél mindenben. Szép lassan el is felejtetted Ki
Vagy és mi is csinálsz!
És majd akkor megállsz egy percre. Emlékezni fogsz! Emlékezni próbálsz arra
az időre, amikor mindent tudtál!
Mindent! Mindent Végtelen Harmóniában Mindennel! És akkor ott; határán a
Mindentudásnak és teljes Felejtésnek találsz majd Valamit az Igazság felett.
Az Irányt; az Utat, a Fejlődést! Ami halad a homályból a Fény felé, és ami
halad a Fényből a homály felé, hogy később újra feltárhassa magát a szemed
előtt!
Amit ott találsz az AZ ÉLET!
AZ ÉLET!
És majd megkérdezed magadtól; mit keresek én igazán az életben?
Az Igazságot keresed!
Az Igazságot keresed?
Menj el az erdőbe !