---

Már Te is sütit akarsz csinálni belőlem? Te is "velük" vagy? Gondolom, a diós csigák még nem mozgolódnak. Pék napokon lecsapunk rájuk és meggyengítjük soraikat:@ Nem tehetünk mást:|.
A Swiss Roll-ok is hasonlít a bejglire, de azok semlegesek maradtak. Bár egyes állítások szerint az Ő kemencéikben őrzik a mazsolakészleteik nagy részét.

48:01

Kedves olvasóink! Következzék a "Miért hajlong a vessző oldáskor és miért fontos a vessződ merevsége" rovatunk folytatása...!

Mint azt a chat-en már jeleztem, erről a témáról már volt szó, a videók megtekinthetők az 1 oldalon.
Most következzék a szemléltető elírás... leírás és elemzés, amire már régen vártunk (ne aludj el a hátsó padban, fiam!). Képletek, függvények és koreai belgyógyászati szakszavak nélkül.
Kezdő pillanatot azt veszem, mikor az íjadat megfeszíted és az ujjacskáidat ellazítod. A vessző sebessége 0-ról a maximum felé növekszik, miközben az íjban tárolt rugalmas energia átalakul, de nem vész el! Maximumról a 0 felé. Ez a folyamat egy bizonyos idő alatt megy végbe.

Az íjad megfeszítve, idegen a vessző (a Tiéd a vessző, a sajátod, de az idegre tetted!), az ujjaid ellazulnak. Lövés! Az íjkarokban tárolt rugalmas energia "az madzagon" keresztül közvetítődik a nyílvesszőbe és ad neki sok-sok mozgási energiát. A többi energiát most elhanyagoljuk. A vessző sebessége 0-ról indul és húzáshosszod alatt (remélhetőleg) gyorsul fel a kivetési sebességre, a lehetséges maximumra. Ez alatt az izmaid által az íjba betáplált energia átadódik a vesszőnek és huss!

Most koncentráljunk a nyílvesszőre! Miért hajlik meg és miért a merevségétől függ, mennyire hajlik ki? (Miért, nem?) Nézzünk egy példát. Köss rugóra egy kis súlyt és lógasd a föld felé az egyik kezedből (mindegy melyik kezedben van). Most a kezdet gyorsan indítsd el súly felé. A rugó összenyomódik attól függően, milyen gyorsan nyúlsz a súly után és milyen a rugó rugalmassági jellemzője. Igyekszik megtartani nyugalmi állapotát. Megpróbálja eltároni azt az energiát amit te "nyomsz" belé. Ilyen a nyílvessző is, rugalmas. A kettő közt az a különbség, hogy a rugót összenyomni könnyű, a vesszőt pedig meghajlítani. A vessző emiatt hajlik meg, mert Ő azt tudja a legkönnyebben csinálni, a hirtelen rázúduló hossztengelyre fellépő hatásra.

Ha elég gyors a folyamat, kevesebb idő marad az energia továbbadására, és az az energia át fog adódni, mert ez a törvény! A kulcs a gyorsaságban rejlik. Pontosabban attól függ mennyi idő alatt zajlik le ez a bizonyos átadás. Ez pedig attól függ, hogy milyen (erős) íj van a praclidban. Ehhez kell majd a vesszőt "tervezned"...

Csapjunk a lecsóba! Most töröljük le csempét és mossunk kezet... A nyílvessző amikor oldáskor elindul, akkor álló helyzetből, 0-ról, kell neki azt tenni, mint minden rendes induló dolognak. A kulcs az energia átadás! Idő kell ahhoz, hogy az energia "biztonságosan" átalakuljon. (A időt arra találták ki, hogy ne keljen a fizikában végtelenekkel és nem értelmezhető törtekkel bajlódni.) Ez a bizonyos idő alatt átadott energia az "energialökés". Erre a lökésre reagál különféle módokon a nyílvessző, főkét hajlással. Amíg a rá jellemző szilárdsági paraméterek engedik, addig kihajlik, attól függően, mekkora az energialökést kap. Egy bizonyos határt túllépve az eredmény a törés lesz (és nagy eséllyel baleset!).

Maradjunk a kihajlásnál. Ha olyan vesszőt használsz, ami szilárd, merev, szívós, stb. Akkor ez általad az íjadba beletáplált energia kisebb hajlást okoz, mint egy lágyabb skuló esetén. Viszont kisebb az esélye, hogy felrobban a kezedben (Rambo máshogyan csinálta...). Indításkor az oldáshibára jobban emlékszik a merev vessző, nem épül bele a lágyabb vesszőnél fellépő "tekergőzésbe", de megfelelő oldástechnika esetén erősen csökken a szórás.

Mitől függ a vessző "merevsége"? A test anyagától, alakjától (hossz, keresztmetszet, alak) és állapotától. Nyílhegy tömegétől és - érdekes - légellenállástól, de ez utóbbi elhanyagolható. Ezen paraméterek változása esetén, az úgynevezett relatív merevséget tudjuk változtatni. Ez azt jelenti, hogy sok mindenből tevődik össze a vessző és ezek eredője lesz az "merevség" ami nekünk kell.

Ha csak a hosszát növelem, akkor a "merevség" csökken. A vessző alakja (henger, kúp, donga) az egy érdekes téma, a keresztmetszet lehet tömör, de pl alumínium és karbonvesszők esetén cső. Létezik olyan is, amikor többféle fát ragasztanak össze, esetleg a száliránnyal, meg az eloszlással is játszva. Ilyenekkel a Kerecsenék bütykölnek, legalábbis asszem. Az állapottal, nem arra gondoltam, hogy törött, vagy koszos, vagy festet... hoppá! A festékréteg is merevebbé teheti a vesszőt! De azért repedt vesszőt (hiába szigszalagoztad össze) nem szabad használni. Az pont jó futónövényeknek.
A nehezebb nyílhegy is csökkenti a merevséget. Ha egyre nehezebb vesszőt teszel a nyílvessződre, akkor értelemszerűen a súlypont is előrébb megy, de most ezt ne feszegessük. A tollak pedig azért vannak a vesszőn, hogy szép színesek legyenek és megtaláld a fűben... Arra is jó, de stabilizátornak is remek találmány.
A tollak a légellenállást "hasznosítják" (nem, nem termelnek áramot) a röppálya tartás végett. Van olyan toll ami hosszában forgásra kényszeríti a nyílvesszőt a stabilizálás miatt, meg van a flu-flu (üvegpucoló) ami a lusta vagy képzetlen koronglövő íjászoknak van kifejlesztve. Gyakorlatilag a vessző "hátsójának" imbolygását hivatottak redukálni. A merevségre úgy vannak hatással, hogy csillapítják a hátsó rész amplitúdóját (bocsánat, nem figyeltem...) kilengését.

Érdekesség. Személyes élményem, a szalagos vessző, amire tollak helyett színes szalagokat kötöztek fel. Gyakorlati haszna talán a fura hangja, meg láthatóságában rejlik. Művészi. (Haszna nem sok, anyagot emészt fel, de érdekes.)

Mára elég legyen ennyi! Egész nap hétfő volt én meg korán mentem és dolgoztam, ráadásul korán keltem, hétfőn és dolgoztam.
Majd még beszélgetek erről szívesen bárkivel, személyesen. Ha kell keresek képleteket, jelleggörbéket, meg ilyeneket. Prezentációt is csinálok, meg tankönyvet is írok, és tanítok is, csak had menjek aludni!!!