RETRIEVERT SZERETNÉL? 

AKKOR EZT A RÖVID FEJEZETET 

 GONDOSAN TANULMÁNYOZD 

Sajnos, ez az oldal nem a tenyésztők sok szép képpel illusztrált ajánlkozó oldala lesz, hanem egy 

 ELRETTENTŐ OLDAL 

Nem a retrievertől, hanem a gyors, most azonnal eldöntött vételtől. Mivel a retriever divateb lett - először a golden, majd a labrador is -, boldog-boldogtalan elkezdte tenyészteni, kialakultak a kiállítási irányzatok, minél nagyobb, minél fehérebb és minél dúsabb szőrű kutyákat igyekeztek előállítani a tenyésztők, nem mérlegelve az esetleges egészségügyi károsodásokat, az örökletes betegségeket és az idegrendszeri problémákat.

 VEGYÜNK RETRIEVERT! 

DE  legelőször látogassunk el a következő web-lapra: http://www.fdb.hu, melyet a magyarországi Független Diszplázia Bizottság szerkeszt és tart karban (havi rendszerességgel), és nézzük meg, hogy a kiszemelt kölyök szülei szerepelnek-e ebben a listában. Ha igen, az jó, mert azt mutatja, hogy gondos tenyésztővel van dolgunk, aki megszűrette kutyáját, és annak diszplázia értékei normálisak. Ha nem találjuk egyik szülőt sem, az két dolgot jelenthet:

	a kutyákat nem szűrték meg
	megszűrték őket, de diszplázia fokuk közepes vagy súlyos, ami a tőlünk nyugatra fekvő országokban ezen ebeket kizárja a tenyésztésből, nálunk pedig a személyiségi jogok védelmében nem teszik közzé a listán ezeket az eredményeket (és a kutyavásárlók jogait ki védi??)

Sajnos hazánkban a szűrővizsgálat még nem kötelező, sőt, sokan nem is tudnak a betegségről és a szűrővizsgálat lehetőségéről. Így minden diszpláziás kutyát tudatosan vagy tudatlanul tovább lehet tenyészteni. Amit még erről tudnunk kell, hogy csak az a szűrési bizonyítvány hiteles, amit a fenti bizottság állított ki. A dokumentumról és a szűrésről a hivatkozott web-lapon részletes információt kaphatunk.

A  diszplázia  egy olyan  örökletes  csípő- és vállizületi deformáció, melynek kialakulása után a kutyák komoly mozgásszervi panaszokkal küzdenek, nem terhelhetőek normálisan, ami azt jelenti, hogy nemcsak munkakutya nem lehet belőlük, de számos súlyos esetben a kutyus elaltatása bizonyul a leghumánusabb megoldásnak. Kevésbé súlyos esetben a csípőizületi diszplázia műtéttel javítható, de csak tünetileg, a gének továbbra is hordozzák a hibás információt. Ez nem öregkori betegség, sajnos már 6-9 hónapos kölykökben végzetesen súlyos méreteket ölthet. Dr. Zöldág László Kutyagenetika című könyvében olvashatjuk: "Csípőizületi ficam (diszplázia, nemzetközi megjelölése: HD = heap dysplasia). Elterjedtségét és gyakorlati jelentőségét tekintve a legfontosabb mozgásszervi megbetegedés. A bántalom lényege a csípőízületet alkotó csontok (combcsont feje, csípőízületi mélyedés, szalagok) rendellenes fejlődése és az ebből adódó mozgászavar és esetenként ficam kialakulása. ... A bántalom nem veleszületett jellegű, de mégis örökletes háttérrel rendelkezik. ... A 16-18 hónapos életkorig rendszerint rendszerint kialakul, de ennél előbb is gyakran megállapítható. ... a tényleges helyzet megállapításához a röntgenátvilágítás elengedhetetlen. Az FCI ajánlása szerint általában elfogadott, hogy az egy éves kor előtti vizsgálat nem tekinthető véglegesnek. ... Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a csípőízületi diszplázia öröklődéskórtani jelentősége rendkívül nagy és súlyos hibának számít. ..."

A másik, kevéssé fájdalmas, de nagyon gyakori szembetegség retrievereknél a  PRA (Progresszív Retina Atrófia) , amelyet Magyarországon nem is nagyon ismernek, de a fejlett országokban ennek szűrővizsgálata is kötelező! Dr. Zöldág László Kutyagenetika című könyvében olvashatjuk róla: "A látóideghártya sorvadása (PRA). A szem genetikai rendellenességei közül talán a második legfontosabb bántalom, rejtett öröklésmenetéből adódóan nagyon valószínű, hogy a különféle kutyafajtákban sokkal inkább elterjedt, mintsem hinnénk. ... Nagy valószínűséggel egy génpárhoz kötötten rejtetten öröklődik valamennyi kutyafajtában. ... Fontosságára csak az utóbbi évtizedekben figyeltek fel. A betegség lényege a szem látóideghártyájának lassan kialakuló és fokozatosan elhatalmasodó károsodása és elfajulása, amelynek következményeként egyre súlyosbodó látászavar, s végül teljes vakság alakul ki. A betegségnek két alapvető típusa ismeretes. Az egyiknél a látóideghártya károsodása perifériás, a másiknál a centrális részek felől indul meg és terjed ki mind nagyobb területekre. Az előbbi megjelölésére a PRA, az utóbbira a CPRA megjelölést alkalmazzuk. A gyakoribb PRA változatnál a lassan és az ideghártya széli részei felől meginduló károsodás következtében csak az éjszakai látás, majd ezt követően az alkonyati és a nappali látás is egyre gyengül. A folyamat lassú, az első jelek egyike lehet, ha a kutya vonakodik az esti sétától, ... A betegség megelőzésében a radikális családszelekció mellett nagy jelentősége lenne a viszonlag korai szemészeti szűrőmunkának, a PRA mentesség garantálásának. ... A módszerrel már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt tájékozódhatunk a szemek állapotáról. ... 

A retinasorvadás másik kórformája a CPRA. Ez a vakság sok tekintetben különbözik az előzőtől éppen amiatt, hogy az ideghártya sorvadása a központi területek felől indul meg, ígvy kezdetben a látás, különösen a perifériás látás zavartalan, az esti és alkonyati látás pedig kifejezetten jó. Ugyanakkor az állatok tárgyaknak és csendesen, mozdulatlanul álló személyeknek ütközhetnek. ... A CPRA nem annyira elterjedt, mint a PRA, csak bizonyos fajtákban, így főleg munkakutyáknál (retriever, collie) tapasztalható. Viszonylag korai, tehát még a tenyésztésbevétel előtti szűrés lehetősége fennáll és így időben dönthetünk a továbbszaporítás kérdésében. 

Külön érdemes említést tenni a látóideghártya diszpláziáról (RD, retina diszplázia), amely tüneteiben a PRA-ról elmondottakhoz nagymértékben hasonlít. Ez az öröklődő szembetegség is látászavarral és vaksággal jár. Már 3-6 hetes életkorban kezd megmutatkozni, az érintett kölykök összeesnek, gyakran tárgyaknak ütköznek és tekintetük üres. Az elhatalmasodó vakság oka a szemvizsgálat során nyilvánvalóvá válik, ilyenkor rendszerint retinaleválás állapítható meg. Terrier (sealyham, yorkshire) és retriever fajtáknál tapasztalták. ..."

Sokan nem tudják, hogy a kölyök szüleinek előírt minősítésekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a kiskutya „rendes” törzskönyvet kapjon, és ne felülbélyegzettet, ami azt jelenti, hogy a törzskönyvön keresztben a következő nagybetűs szöveg látható „A SZÜLŐK NEM RENDELKEZNEK AZ ELŐÍRT MINŐSÍTÉSEKKEL”, azaz tulajdonképpen nem tudhatjuk, mit veszünk…

Minden egyes ebnek, amelyet tenyészteni kívánnak, 6 hónapos és 24 hónapos kora között képességvizsgán  (ld.: Versenyek), 12 hónapos és 24 hónapos kora között pedig  tenyészszemlén kell részt vennie és azon „Tenyészthető” minősítést kell kapnia. Ezt a törzskönyvére is rávezetik. Amelyik kutyusnak ez nem szerepel a törzskönyvén, az vagy nem felelt meg a szemlén vagy nem vitték el arra. Ezen felül a kanoknak legalább két "Kitűnő", a szukáknak pedig legalább két "Nagyon jó"  kiállítási minősítéssel  kell rendelkezniük. Ez biztosítaná azt, hogy képességeikben és küllemükben egyaránt megfelelő egyedek kerüljenek tenyésztésre, azonban sok tenyésztő még ezt sem teljesíti kutyájával, és ’megmagyarázzák’ a vevőnek a törzskönyvet. Mivel ezek a kölykök általában olcsóbbak, hajlamosak vagyunk hinni ezeknek a magyarázatoknak.

Forrás: RetrieverSport