Az alábbiakban közkinccsé teszek néhány jogszabályt, melyek a kutyasétáltatásra és a vadászkutyákra vonatkoznak.
Felhívom azonban a figyelmeteket arra, hogy a vadat űző, gazdájától elkóborló kutyát a vadászok a vadászterületen joggal lőhetik ki. Ezért addig, amíg kutyátok nem fegyelmezett - minimálisan: 50 méternél messzebb elkalandozik és nem jön vissza hívásra - addig vadászterületen ne engedjétek el, mert könnyen megeshet, hogy az éppen ellenőrzést tartó vadász a gazdát nem látva kilövi. Ebben az esetben ráadásul panasznak helye nincs, hiszen a törvények értelmében a területen élő vadat a vadásztársaságnak kötelessége megvédeni és rengeteg a kóbor kutyák okozta vadkár.
Ne feledjétek: képzés nélkül a vadászkutya is csak elméletileg vadászkutya!
KIEGÉSZÍTÉS: Ma, január 14-én kaptam a hírt egyik kedves Retriever Barátunktól, hogy az Alkotmánybíróság december 16-án hozott ítélete szerint a Vadászati Törvény 36. §-a alkotmányellenes, ezért azt 2004. június 30. napjával megsemmisíti. 2004. július 1-től valószínűleg új szabályozás lép életbe, figyeljétek a rendeleteket!
Az Alkotmánybírósági
határozat teljes szövegét itt találod:
Ettől függetlenül a
állatvédelmi szempontból semmiképpen sem tartható etikusnak, ha a
kutyatulajdonos kutyájának megengedi, hogy a vadat űzze illetve alkalmanként még
buzdítja is erre.
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet
az egyes szabálysértésekről
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A KÖZREND ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK
I. Cím
A KÖZTERÜLET ÉS A NYILVÁNOS HELY RENDJE ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK
Veszélyeztetés kutyával
3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja,
b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy a játszótérre beenged, illetőleg bevisz,
e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézője, valamint a természeti és védett természeti területen természetvédelmi őr, helyi jelentőségû védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.
1996. évi LV. törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelettel
[Vastag betûvel az 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.), vékony betûvel a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.]
A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai
Vtv. 36. § (1) A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja:
a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint
b) a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrző-védő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
Vhr. 16/A. § A jogosult a vadászterületén a Vtv. 36. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint elpusztítható kutyát vagy kóborló macskát idénykorlátozás nélkül elejtheti vagy befoghatja.
...
(5) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.
...
Vhr. 42. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) által vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. Ezek - fajtakörök szerint - az alábbiak:
1. kontinentális vizslák - magyar és német vizsla fajták;
2. angol vizslák - pointer és angol, ír és gordon szetterek;
3. kajtatóebek - spánielek, fürjészeb;
4. retriverek - golden és labrador retriverek;
5. tacskók;
6. terrierek - foxterrierek, welsh és jagd terrierek;
7. vérebek - hannoveri, bajor és angol vérebek;
8. kopók (a falkakopók kivételével) - erdélyi kopó, bassethund;
9. agarak (vadászati hagyományőrző fajtafenntartásban) - magyar agár.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kutyafajták esetében a külön jogszabály szerint elismert tenyésztő szervezet a minisztériumnál kérelmezheti a fajta vadászkutya fajtacsoportba való előzetes felvételét.
Vhr. 42/A. § (1) A 42. §-ban a vadászeb fajtacsoportban fajtakörönként felsorolt vagy a minisztérium által a fajtacsoportba előzetesen felvett, vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.
(2) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit a 42. § (1) bekezdésben felsorolt fajtakörönként - és amennyiben indokolt, fajtánként - az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(4) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani. A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.
(5) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítménybírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is.
(6) A vadászaton - a vaddisznó hajtóvadászata kivételével - kizárólag az adott fajtakörre meghatározott és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a munkavizsga bizonyítványt vagy ennek hiteles igazolását köteles magánál tartani, és a vadászathoz szükséges dokumentumok ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.
(7) A vadászkutyát - a kotorékebek kivételével - vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
(8) A jogosult - eltérő megállapodás hiányában - köteles a vadászterület jellegének megfelelő munkavizsgával rendelkező vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy más vadász részére a kutya tartásának igazolt költségei legalább ötven százalékát megtéríteni.
(9) A vadászkutya vadászaton történő használata szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.
Vhr. 42/B. § (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével - verseny, illetve vizsga augusztus 1.-február 28. között rendezhető. A február 28.-augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászkutyák gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.
Forrás: RetrieverSport.hu