A földrengések előrejelzése


A földrengések által okozott károk és veszteségek csökkentése iránti igény oda vezetett, hogy - főképp a szeizmikusan aktív területek országaiban - komoly kutatások folynak a rengések előrejelzésének megoldására. A kutatók a legkülönbözőbb fizikai paramétereket vizsgálják, amelyekről feltételezik, hogy a földrengés előjelei lehetnek.

	Nagyobb földrengéseket okozó feszültségek felhalmozódását jelezhetik a kőzetlemezek dőlései és kisebb elvetődései (A képre kattintva egy nagyobb felbontású változat tölthető le, mely nyomtatásra is alkalmas.)

Mérik a földi áramok erősségében, a rengéshullámok sebességében, a kutak vízszintjében, talajvizek összetételében, a Föld mágneses terében bekövetkező változásokat, figyelik a földfelszín emelkedését, süllyedését, dőlését, a mikrorengések gyakoriságának hirtelen változását. Ezen kívül - főleg Japánban és Kínában - vizsgálják egyes állatfajok rendellenes viselkedését is.

A földrengések esetleges előjeleként a kutatók vizsgálják egyes állatok rendellenes viselkedését (A képre kattintva egy nagyobb felbontású változat tölthető le, mely nyomtatásra is alkalmas.)

A kutatások eredményeképp történt néhány sikeres előrejelzés, amelyek közül talán a legnevezetesebb az 1975. február 4-i haicsengi (Kína) 7,4-es magnitudójú rengés megjóslása volt. A földmozgás teljesen elpusztította a 90 ezer lakosú város épületeit, de az előrejelzésnek köszönhetően alig néhányan haltak meg. Meg kell azonban említeni, hogy egy év múlva az alig 400 km-re fekvő Tangsan városban (Kína) keletkezett egy 7,6-os magnitudójú rengés minden előjel nélkül, amikor a hírek szerint legalább 650 ezer ember veszítette életét.

Sajnos mind a mai napig nem sikerült megbízható módszert találni az előrejelzés megoldására, sőt egyes vélemények szerint a földrengés kipattanása olyan sok tényezőtől függ, a folyamat olyan bonyolult (kaotikus), hogy pontos előrejelzésre sohasem lesz mód.

Lehetőség van azonban a földrengéskockázat valószínűségi alapú meghatározására, vagyis annak kiszámítására, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. Ilyen módon - bár a földrengést elhárítani nem lehet - a földrengéskockázat ismeretében történő előzetes felkészüléssel a földrengés által okozott károk és veszteségek csökkenthetők. Az előzetesen végrehajtott kárenyhítő intézkedések körébe tartozik egyebek mellett az építmények telephelyének megfelelő kiválasztása, az épület- és gépészeti szerkezetek földrengésálló tervezése, kivitelezése.